1889. Április 20.-án Braunau am Inn, Osztrák-Magyar Monarchia

1945. Április 30.-án Führerbunker, Berlin, Harmadik Birodalom

“Aki vezér akar lenni, a legnagyobb, korlátlan tekintély birtokában az utolsó és legsúlyosabb felelősség is nehezedik rá.”

1889. április 20-án született Braunau am Inn, egy felső-ausztriai kisvárosban, közel a német határhoz. Eredeti neve nem Hitler hanem Schicklgruber volt.  Apja Alois törvénytelen gyermek volt 1876-tól apja a Hiedler nevet használja melyet egy köztisztviselő tévesen Hitlerként jegyzett be. Hitlerék hatan voltak testvérek, de a felnőttkor csak ő és húga Paula élte meg. Apja 1903-ban halt meg.

1906-ban Bécsbe költözött, mert szeretett volna felvételizni a bécsi Szépművészeti Akadémiára. Itt képmásolóként dolgozott valamint képeslapokat festett.

1909-től kénytelen hajléktalanként élni és a második sikertelen felvételije után egyre kevesebb pénze maradt így 1910 elején egy szegényházban nyert elhelyezést.

Bécsben bontakozott ki Hitler antiszemitizmusa.

1913-ban megkapja apja birtokának fennmaradó részét és Münchenbe költözik. Ez a döntése felmentette  az Osztrák- Magyar Monarchiában szokásos katonai szolgálat alól. Emiatt az osztrák hadsereg bebörtönzi, és alapos vizsgálatokat végeznek rajta de mivel kiderül hogy katonai szolgálatra alkalmatlan ezért elengedik.

A háború kitörésekor  személyes kérelmet nyújt be III. Lajos bajor királynak hogy szolgálhassa a hazáját. Sikerrel jár. A XVI. Bajor tartalékos Sereg hírvivőjeként Franciaországban és Belgiumban szolgált.

Kétszer kapja meg a vaskeresztet, először a másodosztályút utána az első osztályút..

1916-ban megsebesül, de 1917-ben visszatér a harcba, majd 1918-ban a német kapituláció előtt nem sokkal ismét kórházba kerül egy mustárgáztámadás miatt. Egy időre meg is vakul emiatt.

1919 júliusában a Reichswehr vezérkari őrnagya felderítő munkára szervezi be. Munkája kiválónak bizonyult.

A Német munkás párt néhány eszméje a saját eszméivel estek egybe, és 1921-re a párt egyszerű tagjából az egyik vezéregyéniséggé lépett előre.

1921 folyamán Berlinbe utazik és ez idő alatt a párt soraiban lázadás tör ki. Ennek hírére visszasiet Münchenbe, és beadja kilépését a pártból. Ezután felajánlják neki a teljhatalmú elnöki kinevezést, amelyet ő elfogad. Innentől kezdve a Párt neve: Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei). A korai követők között ott volt: Rudolf Hess, Hermann Göring, Ernst Röhm.

A párt szélsőséges árja nézetei és Hitler személye erősen vonzotta a müncheni felső tízezret.

1923. november 8-án megpróbálták végrehajtani a Sörpuccsot, de ez sikertelen marad mert a hatóságok előre értesültek róla.

1924 áprilisában 5évi szabadságvesztésre ítélték a Landsbergi börtönben, de ez év decemberében kiengedték. Itt kezdte el lediktálni a Mein Kampfot, Rudolf Hessnek.

1930-ban a weimari köztársaság összeomlik, emiatt előrehozott választásokat kell kiírni, és így a nemzetiszocialisták 18%os támogatottságot érnek el, így az NSDAP Németország második legnagyobb pártja lesz.

1932-ben Hitler indul az elnök választáson von Hindenburggal szemben, de alulmaradt.

1933. január 30-án Hindenburg kinevezi Hitlert birodalmi kancellárrá.

1934-től kezdi használni a Führer megszólítást.

Hogy megszerezze a párton belüli teljes hatalmat tisztogatást végeztetett 1934. június 29-30 éjszakáján. ( hosszú kések éjszakája).

1935. március 16-án bevezeti a hadkötelezettséget Németországban ezzel felrúgja a versaillesi békediktátumot.

1935 folyamán kiadja az utasítást a Siegfried- vonal építésére.

1935. szeptember 15-én kihirdetik az első zsidóellenes törvényt, amely megfosztja a zsidókat  a német állampolgárságtól.

1938.március 12-én végrehajtják az Anschlussot amely Ausztria bekebelezését jelentette.

A szovjetunió megtámadásáig a németek fölényesen álltak mindenkivel szemben, de hamar kiderül hogy a németek erejét meghaladja a kétfrontos háború.

1944-re a németek kilátástalan helyzete miatt megnőnek a Hitler elleni összeesküvések, merényletek.

Az egyik merényletet Stauffenberg  követi el, de a Führer néhány kisebb sérüléssel megússza a merényletet. E merénylet után berlini bunkerébe húzódik vissza.

1945. április 28-án elveszi feleségül élettársát Eva Braunt.

1945. április 30-án öngyilkosságot követnek el mindketten.